Budapest filmes helyszínei: hol forgattak világhírű filmeket a fővárosban
Fejezetek
Budapest az elmúlt két évtizedben Európa egyik legkeresettebb forgatási helyszínévé vált, és aki nyitott szemmel jár a városban, gyakran ismerős sarkokra bukkan a moziban is. A tágas sugárutak, a századfordulós épületek és a Duna-part olyan díszletet adnak, amiért a nagy stúdiók szívesen utaznak ide. Ez a bejárás azt járja körül, mely produkciók dolgoztak a fővárosban, melyik utcát látjuk viszont a vásznon, és hogyan lehet a filmes helyszíneket saját szakállra végigsétálni egy hosszú hétvégén. Ha a filmes szempont mellett a klasszikus látnivalókra is kíváncsi vagy, érdemes átnézni Budapest ikonikus látnivalóit és a turisták elől rejtett helyszíneket is. A vászon másik oldaláról pedig az mutatja meg a folyamatot, hogyan születik egy film a forgatókönyvtől a kész alkotásig.
Miért lett Budapest a filmgyártás egyik európai központja
Budapest vonzerejét több tényező együtt adja, és ezek közül a legfontosabb maga a városkép. A nagykörúti és Andrássy úti bérpaloták, a klasszicista és eklektikus homlokzatok, a széles boulevard-ok olyan miliőt teremtenek, amely hitelesen tud eljátszani Párizst, Berlint, Bécset vagy éppen a régi Moszkvát. Egy rendezőnek nem kell díszletet építenie ahhoz, hogy a huszadik század eleji Európát idézze meg, elég kimennie egy belvárosi utcára és lezárnia néhány háztömbnyi szakaszt.
A második ok gazdasági. Magyarország filmes adókedvezménye évek óta az egyik legversenyképesebb a kontinensen, a produkciók a helyben elköltött összeg jelentős részét visszakapják. Ez a támogatási rendszer önmagában elég ok arra, hogy egy stúdió a több hasonló arculatú európai főváros közül épp Budapestet válassza, hiszen a megtakarítás egy nagyköltségvetésű filmnél komoly összeg.
Végül ott a szakmai háttér. A magyar filmes szakemberek, operatőrök, díszlettervezők, kaszkadőrök és gyártásvezetők több évtizedes tapasztalattal dolgoznak nemzetközi stábokban, és a városban rendelkezésre áll a teljes infrastruktúra a kameratechnikától a jelmezműhelyekig. Amikor egy külföldi produkció megérkezik, kész, jól működő rendszerbe csöppen, nem nulláról kell felépítenie a hátországot. Ez a három tényező, a díszletnek is beillő városkép, a kiszámítható támogatás és a felkészült stáb együtt tette Budapestet megkerülhetetlenné.
A nagy stúdiók a város körül
A látványos utcai forgatások mögött rendszerint egy-egy nagy stúdió áll, ahol a belső jelenetek és a különleges díszletek készülnek. A főváros keleti peremén működő Origo Filmstúdió az egyik legismertebb ilyen bázis, hatalmas hangosított műtermekkel, amelyek a legnagyobb hollywoodi produkciókat is kiszolgálják. Több sci-fi és akciófilm belső világa itt épült fel, mielőtt a stáb kivonult volna a belvárosi helyszínekre.
Budapesttől nyugatra, Etyek határában található a Korda Stúdió, amely a régióban az egyik legnagyobb önálló műteremmel büszkélkedhet. A dombok közé rejtett komplexum előnye, hogy a szabadtéri díszletépítéshez is bőven van hely, így egész utcarészletek, sőt tájba illesztett kulisszák is felhúzhatók a kamerák elé. A stúdió a bortermelő Etyek közelsége miatt egyben a filmturizmus egyik érdekes mellékvágánya is.
A hazai filmgyártás történelmi központja a Fót melletti gyártóbázis, amely a magyar mozi számos klasszikusát látta megszületni, és ma is aktív szereplője a szakmának. Ezek a műtermek együtt adják azt a kapacitást, amely nélkül a nagy nemzetközi forgatások nem jöhetnének Budapestre. A stúdió és a valódi utcai helyszín kombinációja a kulcs: a veszélyes vagy technikailag bonyolult jeleneteket kontrollált körülmények között veszik fel, a város hangulatát pedig a szabadban rögzítik.
Hollywoodi produkciók, amelyek a fővárosban forogtak
A látványos nagyköltségvetésű filmek sora hosszú. A Blade Runner 2049, Denis Villeneuve látomásos folytatása részben a budapesti Origo műtermeiben készült, és a magyar stáb munkája ott van a film díjnyertes látványvilágában. Ugyanez a stúdió adott otthont Villeneuve másik nagyszabású vállalkozásának, a Dűne-filmeknek is, amelyek gyártásának jelentős része szintén Budapesthez kötődik.
Ridley Scott Marsi című filmjének nagy része a Korda Stúdióban forgott, ahol a vörös bolygó bázisait és tájait építették fel. Az akciófilmek közül a Die Hard sorozat ötödik része, a Drágább, mint az életed budapesti utcákon vette fel a Moszkvában játszódó jeleneteit, ami idehaza sokáig emlegetett, forgalmat is megbolygató esemény volt. A Dan Brown regényéből készült Inferno valódi budapesti helyszíneket használt, a kémvígjáték Spy és a hidegháborús thriller Red Sparrow pedig szintén a városban dolgozott.
A sort bővíti az Atomic Blonde, amely a fővárost többek között a megosztott Berlin ábrázolásához használta, valamint a korábbi évtizedekből Steven Spielberg München című drámája és a Madonna főszereplésével készült Evita néhány jelenete. Ezek a produkciók nem véletlenül tértek vissza újra és újra: a város megbízhatóan szállította azt a látványt, amelyet a forgatókönyv megkívánt, és a stáb minden alkalommal kész infrastruktúrát talált.
Amikor Budapest más városnak öltözik
A főváros egyik legnagyobb erőssége, hogy ritkán játssza önmagát. A rendezők azért szeretik, mert kaméleonként képes más metropoliszok bőrébe bújni, és ez a képesség teszi igazán értékessé a nemzetközi piacon. A tág sugárutak és a monumentális középületek Moszkva hangulatát idézik, a szűkebb, kopottabb hátsó utcák a hidegháborús Kelet-Európát, a díszes bérpaloták pedig Párizst vagy Bécset.
Ez a jelmezcsere praktikus okokból is előnyös. Egy stáb, amely eredetileg Moszkvában vagy Berlinben forgatna, gyakran engedélyezési, biztonsági vagy költségvetési akadályokba ütközne. Budapesten ezek a nehézségek sokkal kezelhetőbbek, a városrészek pedig kis díszítéssel, cirill feliratokkal vagy korabeli plakátokkal hitelesen alakíthatók át. A néző a moziban egy másik ország utcáját látja, miközben valójában a Duna partján forgatták a jelenetet.
A helyi lakók számára ez időnként meglepetésekkel jár, hiszen egyik napról a másikra idegen nyelvű táblák és korszakos autók lepik el a megszokott sarkokat. A filmturizmus egyik izgalma épp ez a kettősség: ha az ember tudja, mit keressen, egy ismerős téren egyszerre két várost lát, a valódi Budapestet és azt a filmbeli helyszínt, aminek éppen kiadta magát. Ez a rugalmasság az, ami miatt a fővárost sokszor előnyben részesítik a hasonló arculatú európai versenytársakkal szemben.
Ikonikus belvárosi helyszínek a filmvásznon
Ha valaki a saját szemével akarja látni a filmes Budapestet, a belvárosban kell kezdenie. Az Andrássy úti Magyar Állami Operaház pompás homlokzata és díszes belső terei többször feltűntek nagy produkciókban, és az épület önmagában is a századfordulós Európa eleganciáját sugározza. A közelben húzódó Andrássy út a maga palotasorával az egyik leggyakrabban visszatérő díszlet.
A Kossuth Lajos tér és az Országház monumentális látképe szintén kedvelt helyszín, csakúgy mint a közeli Szabadság tér, amelynek nagyvárosias arányai jól illenek a nemzetközi jelenetekhez. A budai oldalon a Várnegyed macskaköves utcái és a Halászbástya környéke a történelmi hangulatot adják, míg a Széchenyi lánchíd és a Duna-part a város talán legfotogénebb panorámáját nyújtja a kameráknak.
Érdemes felfigyelni a kisebb, hétköznapibb helyszínekre is. A régi kávéházak, a patinás villamosmegállók, a kopottas belső udvarok és a klasszikus lépcsőházak gyakran fontosabbak egy jelenet hangulatához, mint a nagy látványosságok. Egy séta során, ha az ember tudatosan figyeli a homlokzatokat és a fényeket, sok olyan részletre bukkan, amely ismerős lehet a moziból, még akkor is, ha az adott filmben a helyszín épp egy másik város nevét viselte. Ez a réteges felfedezés adja a filmes városnézés igazi örömét.
Magyar filmek és a városi helyszínek
A nemzetközi produkciók mellett a hazai filmek is bőven merítettek a főváros hangulatából, és sokszor épp ezek mutatják meg a leghitelesebben a valódi Budapestet. A talán legismertebb példa Antal Nimród Kontroll című filmje, amely szinte teljes egészében a metró alagútjaiban és állomásain játszódik. A film a föld alatti világot önálló, sajátos univerzummá emelte, és azóta is meghatározó darabja a kortárs magyar mozinak.
A magyar film az elmúlt években nemzetközi elismerést is szerzett, és bár a legnagyobb sikerek némelyike épített díszletek között készült, a rendezők gyakran fordulnak a főváros utcáihoz, tereihez és lakótelepeihez, amikor a mai vagy a közelmúltbeli Magyarországot akarják megmutatni. Ezek a filmek nem turistalátványosságként kezelik a várost, hanem élő, lélegző hátérként, ahol a történet valósággá válik.
A hazai alkotások értéke a filmturista számára épp ez a hitelesség. Míg egy hollywoodi produkció a várost valami mássá álcázza, a magyar filmek megmutatják, milyen Budapest a maga valóságában, a villamoson, a piacon, a bérházak lépcsőházában. Aki ezeket a filmeket megnézi, más szemmel jár majd a városban, és a hétköznapi helyszínekben is felfedezi azt a filmes minőséget, amit a külföldi stábok is megéreztek. A két megközelítés, az álcázó és a valósághű, együtt rajzolja ki a filmes Budapest teljes képét.
Filmturizmus: hogyan járd be a helyszíneket
A filmes helyszínek felfedezését érdemes egy laza belvárosi sétaútvonalra fűzni, mert a legfontosabb pontok gyalog is kényelmesen összekapcsolhatók. Egy jó kiindulópont az Operaház, onnan végig az Andrássy úton a városközpont felé, majd a Szabadság téren át a Duna-partig és a Lánchídig. Ez a vonal a legtöbb visszatérő forgatási helyszínt érinti, és közben a város legszebb arcát is megmutatja, így akkor is megéri, ha valaki egyetlen filmre sem gondol közben.
A budai oldalon a Várnegyed külön félnapot érdemel, a macskaköves utcák, a régi kapualjak és a panoráma miatt. Aki mélyebben szeretne elmerülni a témában, annak megéri előre utánaolvasnia, melyik film melyik konkrét sarkot használta, mert a helyszínek gyakran hétköznapi, könnyen elsétálható pontok, amelyeket enélkül észre sem venne. A metró régi vonalán utazva pedig a Kontroll világába lehet belekóstolni, természetesen az utasforgalom és a szabályok tiszteletben tartásával.
A filmturizmusnál fontos a helyszínek és a helyiek tisztelete. A forgatási pontok többsége lakott ház, működő intézmény vagy közterület, ahol az emberek a mindennapjaikat élik, ezért a fotózás legyen visszafogott, a magánterületeket pedig érdemes tiszteletben tartani. Ha valaki egy szálláshelyet keres a városnézéshez, a belvárosi vagy a budai vár környéki elhelyezkedés a leggyakorlatiasabb, innen a legtöbb filmes pont gyalog vagy néhány megállónyi villamosozással elérhető. Így egy hosszú hétvége alatt kényelmesen bejárható a filmvásznakról ismerős Budapest, sietség nélkül, a saját tempódban.
